A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
Konvent, azaz alkotmányozó gyűlés létrehozását javasolta az Európai Bizottság elnöke. Az uniós szerződések módosításának útjára lépne ezzel az EU, amivel azonban nincs kibékülve körülbelül a tagállamok fele. A másik fele és az Európai Parlament azonban komoly politikai nyomást fejt ki az ügyben.
Vera Jourová helyreigazítja Orbánt, és hangsúlyozza, hogy Brüsszelben éberen figyelik, mit tesznek Orbánék a jogállammal.
A jogállamiságot megsértő tagállamokat büntetné, de azokat is, akik nem regisztrálják a menekülteket.
A kormány álláspontja szerint a voksoláson – a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon – a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Ezért az Európai Unió Bíróságához fordul.
Nagyon valószínű, de nem biztos a szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val - mondta vasárnap este egy tévéműsorban David Davis.
Most már Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését pedzegeti az Európai Néppárt.
A főáramú európai politikai osztálynak ideje hatékony közösségi megoldásokat találnia, ha nem kívánja átadni a terepet a populista szélsőségnek.
Miután a tengernyi módosító javaslat már előre elbukott, nem volt kétséges, hogy a szerda esti végszavazáson az alsóház ismét nagy többséggel hatalmazza fel a kormányt, hogy aktiválja az 50. cikkelyt.
Theresa May brit miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban azt tudatta a nagyvilággal, hogy kormánya tavasszal kezdeményezi a parlamentben a Nagy-Britannia európai közösséghez csatlakozását lehetővé tevő, még 1972-ben kelt törvény hatályon kívül helyezését.
Orbán Viktor megpróbálná kikényszeríteni az uniós alapszerződés módosítását, ha érvényes lenne az október 2-i népszavazás, és ezzel tovább próbálná építeni európai imázsát – legalább is így értesült a Népszabadság kormányzati forrásokból.
Nem a szankció a megoldás, és nem az Európai Unióról szóló Lisszaboni szerződés 7-es pontját kell alkalmazni a vitákban – mondta budapesti előadásában a német külügyi államminiszter, aki nem kommentálta az USA lépéseit Magyarországgal szemben.
Nem kívánja gyámság alá helyezni Magyarországot – mondta Rui Tavares, a róla elnevezett jelentés elfogadása után. A portugál európai parlamenti képviselő szerint az EP tiszteletben tartja a tagállamok jogait, de itt az idő, hogy megszülessen az az intézményrendszer, amivel érvényesíteni lehet az unió alapvető értékeit. Tavares úgy képzeli, három lábon állna az új rendszer, lennének benne politikai szereplők, de egy szakértői testület is.
Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés, amelyben elismerését és megbecsülését fejezte ki azért, mert az írek 2008-ban népszavazáson utasították el a lisszaboni szerződést. Az áthallás egyértelmű, hiszen a magyar kormány is vitában áll az EU-s intézményekkel, amelyek bele kívánnak szólni a magyar belügyekbe.
Az EU-ban a gazdasági válság mellett a demokrácia is válságba került, többek között Magyarországon – írja Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke a magyarországi helyzetről szóló cikkében az EU Observeren.
Milos Zeman új cseh köztársasági elnök szerdán bejelentette, hogy rövidesen aláírja a Lisszaboni Szerződés kiegészítését, amely lehetővé teszi az új európai "pénzügyi mentőalap", a bajba jutott euróövezeti országok megsegítésére hivatott Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozását.
Az Amnesty International (AI) nevű nemzetközi jogvédő szervezet szerint az Európai Bizottságnak sürgősen rá kell szorítania Magyarországot arra, hogy új alkotmánya és törvényei legyenek összhangban az uniós emberi jogi normákkal.
Két mondattal módosította az EU a Lisszaboni Szerződést, hogy ezután is mentőövet dobhasson a bajba került tagállamoknak. A részletek kidolgozása januártól Magyarországra hárul.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa kemény szavakkal bírálta kedden a német és a francia kormányt. Szerinte "fel akarják vizezni" a stabilitási egyezményt.
Az Európai Unió alapszerződésének megváltoztatása olyan hiba lenne, amely akár a közösség szétszakadásához is vezethet - hangoztatta hétfőn Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter azzal a német-francia javaslattal kapcsolatban, amely szigorúbban büntetné a pénzügyi szabályokat megszegő tagállamokat.
